Magyar hidegvérű ménes

Magyar hidegvérű ménes

Utolsó frissítés: 2022 augusztus 22.

Magyar Hidegvérű Ménes, Bőszénfa 

A magyar hidegvérű fajta kialakulása, jelenlegi helyzete

A II. világháború után, belga-ardenni mének felhasználásával újra tenyésztett magyar hidegvérű fajta napjainkra kritikus helyzetbe került. Nemcsak az állomány létszáma aggasztó, hanem az őshonosnak tekintett még élő 8 ménvonal közül, egyedszámát tekintve 7 különösen veszélyeztetett státuszban van. Ezek közül kettő ménvonalat mindössze 1-1 mén képvisel. A magyar röghöz alkalmazkodott, közepes testnagyságú, hosszú hasznos élettartamú, szapora, és nyugodt vérmérsékletű magyar hidegvérű ló fennmaradását erősen veszélyezteti az aktuális divatnak megfelelő import fajták egyre nagyobb arányú keresztezési partnerként történő felhasználása. Sokan percheron, illetve belga hidegvérű lovakkal kívánják a piaci lehetőségeket minél jobban kihasználni. Ezzel azonban a tisztavérű őshonos állomány fenntartása válik kérdésessé, melyet az is nehezít, hogy az évek óta tapasztalható élénk külföldi keresletnek köszönhetően a jó minőségű hidegvérű csikók és lovak nagy számban hagyják el az országot. Ezek a tendenciák késztettek bennünket a ménes létrehozására és a kezdeti lépések megtételére.

Célkitűzések a bőszénfai ménesben

A jelenlegi hidegvérű lóállomány elődei 2011-ben kerültek Bőszénfára a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti üzeméből. Ekkor indult a fajta tenyésztésének és hasznosításának újragondolása. A ménesalapítás célja az volt, hogy létrehozzunk egy olyan, jelentős szakmai - tudományos háttérrel és kapcsolatrendszerrel rendelkező központi ménest, amely fő feladatának elsősorban a magyar hidegvérű lófajta fenntartását, nemesítését, népszerűsítését és használatának vizsgálatát tekinti. Tevékenységünket a fajta fenntartásáért felelős - Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesülettel közösen, a tenyésztési programokban foglaltakkal összhangban végezzük.

A ménes főbb feladatai:
• veszélyeztetett ménvonalak összegyűjtése, tenyésztése,
• saját tenyésztési szabályzatunk alapján egységes törzsállomány kialakítása,
• kiváló minőségű tenyészkancák és tenyészmén jelöltek nevelése a köztenyésztés számára,
• mesterséges termékenyítő, fedeztető állomás felállítása,
• a fajták minél szélesebb körű használata érdekében K+F+I tevékenységek szervezése és végzése.

 

A fajta széleskörű használata érdekében az alábbi területeken kívánunk együttműködni az érintettekkel.

Lovasturizmus

A SEFAG Zrt.-vel közösen megkezdődött a túra útvonalak kijelölése, és a fiatal csikók, lovak fogatolása. Célunk az, hogy a Zselic természeti értékeire alapozott turisztikai attrakciót kínáljunk a régióba érkező turisták számára. Az erdőgazdasággal együttműködve, és saját vadászterületünkön fejlesztjük a lovak vadgazdálkodásban/vadászatban való használatának körét.

Mezőgazdasági és erdészeti munkavégzés

Együttműködve a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskolával, olyan képzőközpont kialakítását tervezzük, ahol a hagyományos lóvontatású eszközök mellett új, modern – Nyugat-Európában és Amerikában már elterjedt – eszközök bemutatására nyílik lehetőség. Tervezzük azoknak a mikró-, kis- és közepes vállalkozásokban dolgozó embereknek az OKJ-s képzését, akik szívesen dolgoznának lovakkal, kihasználva ennek a környezetbarát termelési módszernek az előnyeit. Egy olyan mintaterület kijelölését tervezzük, ahol kizárólag lóval oldanánk meg a munkafolyamatokat, lehetőséget teremtve ezzel az oktatásra, bemutatásra és új kutatások, vizsgálatok végzésére.
Az erdőgazdálkodás terén szintén számos példa látható a világban, amelyek sok tekintetben újdonságnak számítanak Magyarországon. Az ilyen irányú vizsgálatokra, gépfejlesztésekre, bemutatókra és oktatásra, kutatásra is szeretnénk figyelmet fordítani

A lótej és a lóhús előállítás

Ősi kultúránk szerves részét jelentik ezek az élelmiszerek. Napjainkban csupán „mellékterméknek” számítanak, mert annyira tiszteljük e fajt, hogy nem tekintjük őket alapélelmezési cikknek. Mindemellett a lótejtermelés másodlagos jövedelemszerzést jelenthet, a lóhúsnak - biológiai értékét tekintve – a mainál lényegesen nagyobb szerepet kellene, kapjon táplálkozásunkban. A jövőben e termékek előállításával, minőségének vizsgálatával, elkészítésének lehetőségeivel és marketingjével is foglalkozni kell.

A köztenyésztés fejlesztése érdekében  létrejött egy kancapanzió és a mesterséges termékenyítő állomás

Hazánkban a hidegvérű kancaállomány létszáma csökkenő tendenciát mutat, a természetes fedeztetés lehetősége, a megfelelő minőségű tenyészmén elérhetetlensége az állomány leromlását eredményezheti. A Bőszénfán meglévő ménpark kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a Magyarországi Hidegvérű Lótenyésztők Egyesületének szakmai irányításával és anyagi hozzájárulásával a kanca tulajdonosokat a minőségi ménhasználatra ösztönözzük.
Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a kancatulajdonosok 7-10 napra beszállíthassák lovukat egy bokszos istállóba (I.sz. karantén istálló), ahol a kézből való fedeztetést a ménes munkatársai elvégzik. A Pannon Lógyógyászat Kft. közreműködésével egy mesterséges termékenyítő állomás létesítésült, ahol megoldható a spermavétel, előkészítés és postázás.